Sebes Gusztávra emlékezünk

2020-01-21

Száztizennégy éve, 1906. január 22-én Budapesten született a legendás Aranycsapat szövetségi kapitánya. Hagyatékának egy része a Puskás Intézetben található.

Sebes Gusztáv, eredetileg Scharenpeck Gusztávként látta meg a napvilágot, tizenhárom éves korától kezdett focizni. Először a Műszaki Dolgozók SE-nél játszott, majd 1920–tól négy éven át a Vasasban szerepelt. Ezt követően két év franciaországi légióskodás következett: 1925–1926 között a Sauvages Nomades, majd 1926 és 1927 között a Club Olympique Billancourt labdarúgója volt. Hazatérése után 1927-ben fél évet a MOM vállalatának csapatánál volt, majd a Hungária FC nevet viselő MTK-ban folytatta, ahol az 1940–ig tartó pályafutása során három bajnoki címet nyert a kék-fehérekkel. 1936–ban egy találkozón pályára lépett a magyar válogatottban is.

A későbbi Aranycsapat szövetségi kapitánya már játékos pályafutása alatt készült az edzői karrierre és 1938-ban letette az edzői vizsgát, 1940-ben pedig a Szentlőrinci AC trénere lett. A második világháború után, a magyar labdarúgás újjászervezésekor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Edzői Testületének elnökévé választották, és szövetségi edzőnek, Gallowich Tibor szövetségi kapitány közvetlen segítőjévé nevezték ki. Gyorsan haladt előre a (sport)politikai ranglétrán: 1946–ban a Magyar Kommunista Párt sportosztályán dolgozott, 1947 és 1950 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának sportosztályát vezette. 1949–ben nevezték ki szövetségi kapitánnyá, ekkor kezdődött az 1956–ig tartó „Sebes-korszak”, amelyben a magyar válogatott korszerű támadójátékával végigverte a világot.

Sebes Gusztáv jegyzetfüzetének borítója, melybe a londoni mérkőzés taktikáját jegyezte le (Sebes-hagyaték/ Puskás Intézet)

1954 májusában Budapesten ugyancsak győztünk az angolok ellen, ezúttal 7–1-re, majd július 4-én a világbajnokság berni döntőjében 3–2-re alulmaradtunk az esélytelennek tartott nyugatnémet válogatottal szemben.

A magyar labdarúgó-válogatott keretezett tablóképe, 1954. (Sebes-hagyaték/ Puskás Intézet)

Sebes nem mondott le, de helyzete megrendült, hiába nyerte továbbra is a mérkőzéseket a válogatott. 1956-ban viszont két döntetlen mellett háromszor is vereséget szenvedtek a magyarok, Sebest július elején felmentették, az októberi forradalom és szabadságharc után az Aranycsapat széthullott. Sebes 1956–ig összesen 69 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet, ezalatt a megszerezhető pontok 83 százalékát gyűjtötte be, ezzel ő az első a szövetségi kapitányok eredményességi rangsorában. Sokat kísérletezett a válogatott összeállításával, sokszor változtatta a játékosok pozícióit, így született meg a hátravont középcsatár posztja is. 1954–ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA), amelyben 1960–ig alelnökként tevékenykedett.

További hírek