Hazánk labdarúgásának mai napig egyik legnagyobb eredménye az 1954-es világbajnoki ezüstérem. A svájci vb-n akadémiánk névadója, Puskás Ferenc és társai a csoportmeccsek során Dél-Koreát 9–0-ra, a Német Szövetségi Köztársaságot 8–3-ra győzték le – az Aranycsapat akkor már négy és fél éve veretlen volt. A németek ellen azonban Puskás Ferenc megsérült, és nem tudott játszani sem a Brazília (4–2) elleni negyeddöntőben, sem a vb-címvédő Uruguay (4–2) elleni elődöntőben. A fináléért vívott mérkőzés remekült indult Czibor Zoltán és Hidegkuti Nándor góljaival már 2–0-ra vezetett a magyar csapat, viszont az uruguayi Juan Hohberg hajrábeli duplájával egyenlítettek a dél-amerikaiak. Következett a hosszabbítás, ahol érkezett „Aranyfej”, vagyis Kocsis Sándor, aki gyönyörű fejeseivel eldöntötte a találkozót.

Tegnap az uruguayi válogatott szövetségi kapitánya, Óscar Tabarez is felidézte emlékeit a Puskás Arénában a legendás világbajnoki elődöntőről: „Hétéves voltam, amikor az 1954-es mérkőzést rendezték, az iskolában ültünk, és rádión keresztül hallgattuk. A magyar csapat abban az időben történelmi tettet vitt véghez, nagyszerűen futballozott. Akkor ismertem meg olyan neveket, mint Hidegkuti, Bozsik és Puskás. Nagyon büszke és halás vagyok, hogy egy ilyen nagy múltú ország ellen vezethetem a csapatomat.”