Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én a kommunizmus alatt meghalt, bebörtönzött, meggyalázott vagy éppen hazáját elhagyni kényszerült honfitársainkra emlékezünk.
1945-től Magyarországon a Rákosi-korszak fokozatosan kommunista diktatúrává változott. 1945 és 1950 között a magyar labdarúgók közül Zsengellér Gyula, vagy a Sárosi-testvérek még legálisan mehettek Olaszországba. Azonban egy idő után az államhatalom nem hagyta ezt szó nélkül és megtiltotta a játékosok külföldre szerződést. 1949-ben Kubala László már engedély nélkül, csempész segítségével tudta elhagyni az országot. Disszidálásáért az MLSZ elérte a FIFA-nál, hogy két és fél éves eltiltást kapjon. A kommunista államhatalom Szűcs Sándor válogatott labdarúgón statuált példát.
Szűcs Sándor Balkán-kupa aranyérme. (Fotó: Puskás Intézet/Szűcs-Sándor-hagyaték)
Az Újpest háromszoros magyar bajnok és a Szolnok Magyar Kupa-győztes játékosa, Szűcs Sándor 19 alkalommal kapott lehetőséget a magyar válogatottban. Bozsik József és Puskás Ferenc oldalán 1947-ben Balkán-kupát nyert, amely az első nemzetközi sikere volt a későbbi Aranycsapatnak.
Szűcs Sándor az 1949-es Svédország – Magyarország válogatott mérkőzésre kapott emlékplakettje. (Fotó: Puskás Intézet/Szűcs-Sándor-hagyaték)
Szűcs Sándor és Kovács Erzsi énekesnő 1948-ban ismerkedtek meg és szerettek egymásba. Mivel mindkettőjüknek volt házastársa, a vezetés nem nézte jó szemmel az újdonsült pár kapcsolatát. A szerelmesek az egyre fokozódó fenyegetések hatására sem szakítottak egymással. 1950-ben úgy döntöttek, hogy embercsempész segítségével külföldre szöknek titokban. A terv azonban nem sikerült. Az embercsempész, aki az Államvédelmi Hatóság ügynöke volt, 1951. március 6-án lebuktatta a nyugatra igyekvő négyfős társaságot. Szűcs Sándor és Kovács Erzsi büntetőperét gyorsított eljárásban tárgyalta a Budapesti Katonai Törvényszék. A vádlottakon és a bírákon kívül senki sem mehetett be a terembe. Szűcséknek volt ugyan kirendelt védőjük, de egyszer sem beszélhettek vele. Szűcs Sándort 1951. május 26-án halálra ítélték. Puskás Ferenc, Bozsik József és az újpesti csapattárs, Szusza Ferenc hiába keresték fel és kértek kegyelmet Farkas Mihály honvédelmi minisztertől, addigra az ítéletet, 1951. június 4-én, már végrehajtották.
.jpg)
Szűcs Sándor 1945-ös bajnoki aranyérme. (Fotó: Puskás Intézet/Szűcs-Sándor-hagyaték)
A Kommunista Párt példát statuált Szűcs Sándorral, a koncepciós per elérte a célját: 1951 nyarától egészen az 1956-os forradalomig magyar futballista nem próbálkozott tiltott határátlépéssel. A szabadságharc leverése után pedig óriási veszteség érte hazánk labdarúgását. Czibor Zoltán, Kocsis Sándor és Puskás Ferenc úgy döntöttek, hogy nem térnek haza a kommunista Magyarországra.
