Ma ünnepli 85. születésnapját az olimpiai bajnok magyar kapus.
Szentmihályi Antal 1939. június 13-án Győrben látta meg a napvilágot. Az NB I-ben a Győri Vasas ETO kapusaként mutatkozott be 19 évesen, 1958. szeptember 21-én a Csepelen 2–0-ra elveszített bajnokin. Első élvonalbeli idényében 22 mérkőzésen védett, majd 1959-ben Győrből a Vasashoz igazolt. Angyalföldön kétszer volt magyar bajnok és egyszer nyert Közép-európai-kupát (KK-t).
Szentmihályi Antal (fekete, 1-es számú mezben) próbálja hárítani a Real Madrid játékosának, Justo Tejadának (fehér mezben) a lövését a Népstadionban az 1961. szeptember 6-i Vasas SC–Real Madrid (0–2) BEK-mérkőzésen. Közben csapattársai: Mészöly Kálmán, Sárosi László és Bundzsák Dezső figyeli. (A párharcot 5–1-re a Real Madrid nyerte, miután már Puskás Ferenccel a csapatban a „királyi gárda” 3–1-re verte a Vasast.) (Fotó: Puskás Intézet)
„Misi” 1965-ben került Újpestre, ahol az 1974-es visszavonulásáig védett. A lila-fehér gárdával hatszor ünnepelhetett örülhetett magyar bajnoki címet, valamint kétszer volt kupagyőztes. Az 1968–1969-es Vásárvárosok Kupája-döntő (VVK) mindkét mérkőzésén ő állt a gólvonalon az angol Newcastle ellen. (Az angliai meccsen a Newcastle 3–0-re, a budapesti visszavágón pedig 3–2-re győzött). Szintén Szentmihályi őrizte az újpesti kaput az 1973–1974-es Bajnokcsapatok Európa-kupája-elődöntőben (BEK) a Bayern Münchennel vívott párharc során is. (A bajorok a Népstadionban 1–1-es döntetlent játszottak, majd Münchenben 3–0-ra diadalmaskodott és később a trófeát is megnyerték.)
Szentmihályi Antal 1961-től 1969-ig 31 alkalommal húzta magára a magyar labdarúgó-válogatott felszerélését. Hatvan éve, 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmes volt, a legjobb négy között és a bronzmérkőzésen ő védte a magyar csapat kapuját. Ugyanebben az évben a tokiói ötkarikás játékokon aranyérmet nyert az olimpiai válogatottal. Az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon a magyar válogatott keretének is tagja volt, de csak az utóbbi tornán lépett pályára. Az angliai világbajnokságon a Portugália elleni csoportmeccsen lépett pályára.
Az 1964-es olimpiai bajnok magyar együttes tablója (fotó: Puskás Intézet/Csanády-hagyaték)
Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott. Magyarországon Székesfehérváron, Tatabányán, az MTK-nál, a BVSC-nél, Kecskeméten, Diósgyőrben vállalt munkát, külföldön pedig Katarban, Kuvaitban és a Maldív-szigeteken irányított csapatokat. A Tatabányával 1979–1980-ban ötödik, a Videotonnal két évvel később a negyedik helyen zárt az NB I-ben. A székesfehérvári csapattal 1982-ben a magyar kupa-döntőbe is bejutott.
Szentmihályi Antal edzői igazolványai (Maldív-szigeteki és katari) (fotó: Puskás Intézet)
NÉVJEGY: SZENTMIHÁLYI ANTAL
Született: 1939. június 13., Győr
Posztja: kapus
Válogatottság/gól: 31/– (1961–1969)
Csapatai játékosként: Győri Vasas ETO (1958–1959), Vasas SC (1959–1965), Újpesti Dózsa (1965–1974)
Kiemelkedő eredményei játékosként: olimpiai bajnok (1964), Európa-bajnoki bronzérmes (1964), Közép-európai Kupa-győztes (1963), VVK-döntős (1968–1969), BEK-elődöntős (1973–1974), 8-szoros magyar bajnok (1960–1961, 1961–1962, 1969, 1970 tavasz, 1970–1971, 1971–1972, 1972–1973, 1973–1974), 2-szeres magyar bajnoki ezüstérmes (1967, 1968), 2-szeres magyar bajnoki bronzérmes (1959–1960, 1965), 2-szeres magyar kupa-győztes (1969, 1970)
Klubjai edzőként: Székesfehérvári MÁV Előre (1977–1979), Tatabányai Bányász (1979–1980), MTK-VM (1980), Videoton SC (1981–1982), BVSC (1982–1983), Al Jahra SC (kuvaiti, 1983–1984), Al-Shabab SC (kuvaiti, 1984–1986), Kecskeméti SC (1987–1988), Tatabányai Bányász (1988–1990), Al-Khor SC (katari, 1991–1992), Club Valencia (Maldív-szigeteki, 1993), Diósgyőri VTK (1994), Club Valencia (1994–1995), Tatabánya (1997)
Isten éltesse, Szentmihályi Antalt!
