2014. február 26-án hunyt el a kétszeres olimpiai bajnok játékos.
Novák Dezső 1939. február 3-án született a Vas vármegyei Jákon. 1956-ban igazolt a Szombathelyi Postástól a Szombathelyi Haladáshoz, majd öt évvel később a Ferencvároshoz került. A fővárosi csapatban játékosként 11 éven át futballozott. Novák Dezső az FTC-vel négyszer volt magyar bajnok és egyszer nyert kupát. Novák Dezső 1961 és 1972 között 251 NB I-es mérkőzésen 57 gólig jutott.
Az 1964–1965-ös Vásárvárosok Kupája-döntő emlékplakettje (fotó: Puskás Intézet)
A kiváló hátvéd már az 1962–1963-as szezonban alapembere volt a Vásárvárosok Kupájában (VVK) elődöntőig menetelő gárdának. (A négy között kettős győzelemmel a Dinamo Zágráb ejtette ki a Ferencvárost.) Három esztendővel később azonban már örülhetett, hiszen a torinói döntőben a Ferencváros 1–0-ra verte Fenyvesi Máté fejesével a Juventust. Így pedig a Fradi megnyerte a VVK-trófeát, Novák a menetelésből három góllal vette ki a részét. Még az elődöntőben az ő találatával szerzett vezetést a Ferencváros az Manchester United ellen az Old Traffordon. A 3–2-es manchesteri vereség után Népstadionban pedig az ő tizenegyesével győzött 1–0-ra a magyar együttes, amellyel kiharcolta a harmadik mérkőzést.
Kicsinyített VVK-trófea (fotó: Puskás Intézet)
Novákék 1968-ban szintén döntőt játszottak a sorozatban, de a zöld-fehérek alulmaradtak az angol Leeds Uniteddel szemben. (Az angliai 1–0-s vereség után a Ferencváros gól nélküli döntetlent ért el a Népstadionban.) Az 1971–1972-es szezonban az UEFA-kupában jutott elődöntőig a klubbal, a legjobb négy között az angol Wolverhampton állította meg a magyar csapatot.
Képeslap, a Brazília – Világválogatott gálamérkőzésen részt vevők aláírásával (Albert Flórián, Lev Jasin, Novák Dezső, Szűcs Lajos, Farkas János, Franz Beckenbauer; fotó: Puskás Intézet)
Novák Dezső a Magyar Öregfiúk Válogatott tagjaként Puskás Ferenc 1981-es hazatérésekor a Népstadionban (fotó: Puskás Intézet/Grosics-hagyaték)
A magyar labdarúgó-válogatottban az Európa-kupában, 1959. október 25-én a Svájc elleni 8–0-s kiütés során mutatkozott be a Népstadionban. 1968-ig csupán 9 mérkőzésen játszott a nemzeti csapatban, de oroszlánrészt vállalt az 1964-es Európa-bajnoki bronzéremből. A dánokkal vívott bronzmérkőzésen a hosszabbításban duplázott (az első gólt tizenegyesből szerezte), ezzel Magyarország 3–1-re győzött. Novák Dezső három olimpián szerepelt, 1960-ban bronzérmes volt Rómában, 1964-ben Tokióban, majd négy évvel később Mexikóvárosban lett aranyérmes. Novák Albert Flóriánnal, Farkas Jánossal és Szűcs Lajossal 1968. november 6-án, a Rio de Janeiró-i Maracanã Stadionban 93 ezer néző előtt a világválogatott mezét húzhatta fel magára. A brazilok első világbajnoki címének 10. évfordulójának alkalmából rendezett gálamérkőzésen Brazília a labdarúgó-világválogatottal játszott. A találkozó a házigazdák 2–1-es sikerével zárult, a világválogatott gólját Albert szerezte.
Az 1973. október 16-i Angol Öregfiúk Válogatott – Európai Öregfiúk Válogatott gálamérkőzés műsorfüzete – a gálameccsen Grosics Gyula, Novák Dezső, Puskás Ferenc és Rákosi Gyula is pályára lépett (fotó: Puskás Intézet)
Novák Dezső 1972-es visszavonulása után a Ferencváros tartalékcsapatának lett az edzője. 1976-tól Dunaújvárosban kapott munkát, majd 1980-ban visszatért az FTC-hez az NB I-es gárda vezetőedzőjeként. Novák rögtön az első idényében bajnok lett a klubbal, ezután még két ezüstérmet gyűjtött be az együttessel. 1983-ban távozott az egyesülettől, ezt követően Baján, a fővárosi Volán SC-nél, Szombathelyen, az osztrák Deutschkreutz csapatánál és a magyar olimpiai válogatott edzőjeként dolgozott. 1994-ben nevezték ki másodszorra a Ferencváros élére.
Az 1995. november 15-i Ferencvárosi TC – Real Madrid Bajnokok Ligája-csoportmérkőzés (1–1) programfüzete (fotó: Puskás Intézet)
1994-től 1996-ig irányította másodjára az FTC-t. Ezalatt kétszer bajnok volt, valamint egy-egy alkalommal megnyerte a Magyar Kupát és a Magyar Szuperkupát. Novákkal 1995-ben a Ferencváros első magyar klubcsapatként bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Ott pedig 5 pontot szerezve (Svájcban 3–0-ra legyőzte a Grasshoppert, Budapesten 1–1-es döntetlent játszott a Real Madriddal, és 3–3-at a svájci csapattal), a későbbi győztes Ajax Amszterdam és a „királyi gárda” mögött harmadik helyen zárt. Novák edzői karrierje végén még rövid ideig dolgozott Szaúd-Arábiában. A kiváló hátvéd nem sokkal 75. születésnapja után, 2014. február 26-án hunyt el Budapesten. Sírja a budapesti Szent István-bazilikában található, és része a Nemzeti Sírkertnek. Novák Dezsőre, az FTC örökös bajnokára és mesteredzőre minden évben megemlékeznek a születésének és halálának évfordulóján a Ferencvárosnál. Mellszobra az FTC Népligeti Sportközpontjában, az olimpiai bajnokok sétányán található. Nevét pedig utánpótlás-emléktorna őrzi.
Novák Dezső a Ferencváros vezetőedzőjeként (fotó: Puskás Intézet)
A KEK-döntős Mucha József csapattársa, játékosa és segítője is volt Novák Dezsőnek. „Nagyon fiatalon kerültem a Ferencvároshoz. Olyan legendákkal kerültem közös öltözőbe, mint Albert Flórián, Géczi István, Juhász Pista, Páncsics Miklós, Rákosi Gyula vagy Novák Dezső. Abban a csapatban hemzsegtek a világsztárok. Nagyon jól fogadtak, rendkívül segítőkészek voltak velem, különösen a pályafutása vége felé járó Novák Dezső. Sok mindenben segített nekem, nagyon sok hasznos tanáccsal látott el, rengeteget tanultam tőle. Nagyszerű labdarúgó volt, nem véletlenül lesz kétszeres olimpiai bajnok, a pályán elért eredményei önmagukért beszélnek. A pályafutása végére picit megkapott már a gyorsasága, de a helyezkedése, ahogyan a játékot olvasta, fenomenális volt. Dezső rúgótechnikáját mindig is páratlannak tartottam, még a Fradi-öregfiúkban játszottunk együtt, és akkor leesett tőle az állam. Az 1980–1981-es szezonban ő lett a vezetőedzőm. Örökké hálás leszek neki, mert megadta az esélyt nekem a bizonyításra. 28 éves koromban nem nagyon játszottam, ezért el akartam igazolni, viszont Dezső bízott bennem. Ezek után kutyakötelességem volt bizonyítani, mert nem hagyhattam cserben a korábbi játékostársamat és – nyugodtan mondhatom – a barátomat. Szép lassan kivívtam a helyemet a kezdőcsapatban nála. Fantasztikusan sikerült a szezonunk, hiszen az idény végén nagyon erős csapatokat megelőzve megnyertük a bajnokságot. Hálás lehetek emiatt a szezon miatt, mert utána két évre Belgiumba szerződtem, és a válogatottba is visszaverekedtem magam. Dezső nagyon értett a labdarúgáshoz, remekül látta az összefüggéseket. Később kollégákként dolgoztunk együtt, én lettem a segítője. Jó edzőnek tartottam, aki jól bánt a játékosokkal. Dezső imádta a Fradit, ezért neki a legfontosabb az volt, a labdarúgói átérezzék, hogy a Ferencváros címeréért küzdenek. Szerettem vele dolgozni, mindig megvolt az elképzelése, de hallgatott a tanácsaimra. Jól volt köztünk a szimbiózis, és sikerek koronázták a közös munkánkat. Bejutottunk a Bajnokok Ligájába-csoportkörbe, megnyertük a bajnokságot, és talán a fiatalok fejlődéséhez is hozzá tudtunk tenni valamit. Boldog vagyok, hogy ismertem Novák Dezsőt, és vele játszhattam, dolgozhattam a pályafutásom alatt.”
A ferencvárosi fiatalok egyike Vincze Ottó volt. A korábbi 11-szeres válogatott játékos az 1995–1996-os idényben pallérozódott Novák Dezső kezei alatt. „A karrierem során sok kiváló szakembertől tanulhattam. A Vasasnál például Illovszky Rudi bácsitól és Mészöly Kálmántól, a Ferencvárosnál pedig Nyilasi Tibortól és Novák Dezsőtől. Dezső bát olyan edzőnek ismertem meg, aki a nyugalmával és a hitelességével tudott egyensúlyt teremteni a csapaton belül. Sok erős karakter alkotta akkoriban az együttes keretét, de ezt ő jól kezelte a segítőivel. Pontosan tudta, hogyan kell bánni Albert Flórival, Keller Józsival vagy Simon Tibivel. Játékosként óriási sikereknek volt részese, illetve a nyolcvanas évek elején már edzőként Nyilasi Tiborékkal ért el remek eredményeket. Ő tehát pontosan tudta, mit várnak el a Ferencvárosnál. Nagyon tiszteltük Novák Dezsőt a pályafutása miatt. Az én karrieremnek az egyik fontos alakja volt, jó edzőnek tartottam, a csapattal elért sikerek őt igazolták. Ám megmondom őszintén, hogy nem volt mindig felhőtlen a viszonyunk. Nehéz volt bekerülni a kezdőcsapatba, mert nagyszerű labdarúgók játszottak a gárdában. Emlékszem, Novák Dezső Debrecenben az első bajnokinkon lecserélt még az első félidőben, mert nem úgy ment a játék. Sokat viaskodtunk, azt mondta, el kell fogadnom, hogy a Vasas után egy vagyok a sok közül a Fradiban. Ezt nehezen éltem meg, de ő próbálta kezelni a helyzetet. A fordulatot a kapcsolatunkban talán a zürichi mérkőzés hozta el, amikor a Bajnokok Ligájában a Grasshopper ellen játszottunk. Nem biztos, hogy kezdő lettem volna, viszont sok volt a hiányzó. A szünetben még le akart cserélni, mert nem volt megelégedve a velem. Aztán Simon Tibivel az öltözőben átbeszéltük a dolgokat, maradtam a pályán, és a meccs végén két gólt szereztem. A találkozó után azért megdicsért a mester. Összességében hektikus évem volt Dezső bával, hol játszottam, hol nem, de szerintem kedvelt engem. Szerette a stílusomat, és a mellőzés idején is emberségesen, tisztelettel viszonyultunk egymáshoz. A szezon végére aztán már csak a happy end maradt, hiszen megnyertük a bajnokságot. Jó érzés visszagondolni rá, hogy ennek és a Bajnokok Ligája-szereplésnek is a részese lehettem. Bár voltak vitáink, örülök neki, hogy Dezső bá igazi fradistaként kezelt engem, mert látta rajtam az elköteleződést a klub iránt.”
NÉVJEGY: NOVÁK DEZSŐ
Született: 1939. február 3., Ják
Elhunyt: 2014., február 26., Budapest
Posztja: hátvéd
Válogatottság/gól: 9/3 (1959–1968)
Klubjai játékosként: Egyházasrádóc (1951–1954), Szombathelyi Postás (1955–1956), Szombathelyi Haladás (1956–1961), Ferencvárosi TC (1961–1972)
Kiemelkedő eredményei játékosként: 2-szeres olimpiai bajnok (1964, 1968), olimpiai bronzérmes (1960), Európa-bajnoki bronzérmes (1964), Európa-kupa 2. (1955–1960), VVK-győztes (1964–1965), VVK-döntős (1967–1968), VVK-elődöntős (1962–1963), UEFA-kupa-elődöntős (1971–1972), 4-szeres magyar bajnok (1962–1963, 1964, 1967, 1968), 2-szeres magyar bajnoki ezüstérmes (1965, 1966), 3-szoros magyar bajnoki bronzérmes (1961–1962, 1963 ősz, 1969), Magyar Kupa-győztes (1972), Magyar Kupa-döntős (1966)
Csapatai edzőként: a Ferencvárosi TC tartalékcsapatának edzője (1972–1976), Dunaújvárosi Kohász (1976–1980), Ferencvárosi TC (1980–1983), Bajai SK (1984–1985), Volán SC (1985–1986), a magyar olimpiai válogatott edzője (1986–1987), Szombathelyi Haladás (1987–1988), Deutschkreutz (osztrák, 1989–1994), a magyar olimpiai válogatott edzője (1990–1992), Ferencvárosi TC (1994–1996), El-Ittihad (szaúd-arábiai, 1997)
Sikerei edzőként: 3-szoros magyar bajnok (1980–1981, 1994–1995, 1995–1996), 2-szeres magyar bajnoki ezüstérmes (1981–1982, 1982–1983), Magyar Kupa-győztes (1995), Magyar Szuperkupa-győztes (1994), Bajnokok Ligája-főtáblás (1994–1995), az év edzője Magyarországon (1981)
