Hatvan éve játszotta utolsó döntőjét Puskás Ferenc a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK).
Puskás Ferenc először 1959-ben örülhetett BEK-győzelemnek, de a francia Stade de Reims elleni 2–0-s döntőben nem lépett pályára. Egy évvel később a (nyugat)német Eintracht Frankfurt ellen először játszott BEK-fináléban, amelyet a Real Madrid 7–3-ra nyert meg, Puskás Ferenc négy gólig jutott. Erre sem előtte, sem azóta nem volt képes senki! Az 1962-es döntőben Puskás Ferencék Guttmann Béla címvédő csapatával, a portugál Benficával játszottak. A magyar tízes mesterhármasával a szünetben 3–1-re vezetett a Real Madrid, de a lisszaboni gárda a fiatal Eusébio vezérletével fordított, s 5–3-ra győzött. Bár Puskás nem ünnepelhetett BEK-aranyérmet, de újabb rekordot állított fel 1962-ben, hiszen rajta kívül a futballtörténelemben senki nem szerzett két BEK/BL-döntőben mesterhármast! Sőt három gólra döntőben csak legendás csapattársa, Alfredo di Stéfano (1960-ban) és az AC Milan olasz válogatott támadója Pierino Prati volt képes (1969-ben). Ezen kívül Puskás Di Stéfanóval holtversenyben (7–7 gól) a legeredményesebb játékosnak számít a BEK-döntőket tekintve a Real Madrid történetében.
Puskás Ferenc BEK ezüstérmei (1962, 1964) és aranyérmei (1959, 1960, 1966) (fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
A legrangosabb európai kupasorozat 1963–1964-es kiírásában a Real Madrid újra eljutott a döntőig, kiejtve a skót Rangerst, a román Dinamo Bukarestet, a címvédő olasz AC Milant és a svájci Zürichet.
A REAL MADRID útja az 1963–1964-es BEK-döntőig:
Selejtezőkör:
Rangers FC – Real Madrid 0–1 (0–1) G.: Puskás (86.)
Real Madrid – Rangers FC 6–0 (4–0) G.: Puskás (3. 24., 49.), Evaristo
Nyolcaddöntő:
Dinamo Bukarest – Real Madrid 1–3 (0–2) G.: Tîrcovnicu (86.), ill. Félix Ruiz (2.), Di Stéfano (43.), Gento (87.)
Real Madrid – Dinamo Bukarest 5–3 (2–1) G.: Félix Ruiz (4.), Di Stéfano (19.), Amancio (51.), Zoco (60.), Puskás (63.), ill. Nunweiller (25.), Fratila (49.), Pircalab (71.)
Negyeddöntő:
Real Madrid – AC Milan 4–1 (2–0) G.: Amancio (17.), Puskás (44.), Di Stéfano (59.), Gento (64.), ill. Lodetti (83.)
AC Milan – Real Madrid 2–0 (1–0) G.: Lodetti (6.), Altafini (46.)
Elődöntő:
FC Zürich – Real Madrid 1–2 (0–2) G.: Brizzi (71.), ill. Di Stéfano (16.), Zoco (26.)
Real Madrid – FC Zürich 6–0 (3–0) G.: Zoco (9.), Felo (14.), Lucien Müller (16.), Puskás (70.), Di Stéfano (79.), Amancio (87.)
A Real Madrid 1963–1964-es kezdőcsapata, amelyben az 1964-es BEK-döntőben is pályára lépett. Felső sorban: Vicente, Isidro, Santamaría, Pachín, Müller, Zoco. Alsó sorban: Amancio, Felo, Di Stéfano, Puskás, Gento. (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
Az Internazionale csapatkapitánya, Armando Picchi (balról a második) és a magyar játékvezető Gere Gyula az 1964. április 15-i Dortmund–Inter (2–2) BEK-elődöntő 1. mérkőzésén. (Fotó: Puskás Intézet/Gere-hagyaték)
Hatvan éve, 1964. május 27-én a „királyi gárda” az első BEK-döntőjére készülő Internazionaléval találkozott. Az olasz csapat az angol Everton (0–0, 0–1), a francia AS Monaco (1–0, 3–1), a jugoszláv FK Partizan (0–2, 1–2), majd a (nyugat)német Borussia Dortmundon (2–2, 0–2) keresztül jutott a fináléba.
Az 1964. május 27-i BEK-döntő: Inter–Real Madrid (fotók: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
Az olasz együttesben játszott Puskás Ferenc „régi jó ismerőse” az FC Barcelona korábbi játékosa, Luis Suárez Miramontes, aki a magyar labdarúgót megelőzve nyerte meg az 1960-as aranylabdát. Az Inter vezetőedzője pedig a Barca korábbi trénere az argentin Helenio Herrera volt, aki a kezdőcsapatba jelölte az olaszok kiváló védőjét, Giacinto Facchettit is. A Real Madridban a 37 éves Puskás Ferenc végigjátszotta a bécsi döntőt, de gólt nem szerzett. Az első gólt a legendás Valentino Mazzola fia, Sandro Mazzola szerezte az első félidő végén, az olaszok előnyét Aurelio Milani duplázta meg a 61. percben. Tíz perc múlva a „királyiaktól” Felo visszahozta a madridiak reményét, de azt Mazzola második találata gyorsan szétzúzta a 76. minutumban. Az Inter 3–1-re győzött, s ezzel elhódította első BEK-serlegét. Puskás „csak” ezüstérmes lett, viszont 7 találattal ő lett az 1963–1964-es BEK gólkirálya – Mazzolával és a partizanos Vladica Kovačević-csel.
BEK-döntő, 1964. május 27.
Bécs, Práter stadion, 72 ezer néző, v.: Stoll (osztrák)
INTERNAZIONALE – REAL MADRID 3–1 (1–0)
Inter: Sarti – Picchi – Burgnich, Guaneri, Facchetti – Tagnin – Jair, Mazzola, Luis Suárez, Corso – Milani. Vezetőedző: Herrera
R. Madrid: Vicente – Isidro, Santamaría, Pachín – Muller, Zoco – Amancio, Felo, Di Stéfano Puskás, Gento. Vezetőedző: Miguel Muñoz
G.: Mazzola (43., 76.), Milani (61.), ill. Felo (70.)
Puskás Ferenc (balra) az elveszített döntő után 1966-ban ismét megnyerte a BEK-et, de az FK Partizan elleni 2–1-es győzelem során már nem játszott a döntőben. A két évvel későbbi menetelésből öt góllal vette ki a részét, az első körben a Feyenoord kapujába talált be Hollandiába, majd a 2–1-es rotterdami vereség után mesternégyest ért el a Madridban, a Real pedig 5–0-ra győzött. Di Stéfano (jobbra, Espanyol mezben) az Inter ellen elbukott finálé után összeveszett a Real Madrid elnökével, Santiago Bernabéuval és 1964 nyarán a barcelonai Espanyolhoz igazolt, ahol 1966-ban fejezte be a játékot. (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
