1956. október 14-én játszott utoljára a magyar labdarúgó-válogatottban Czibor Zoltán, Kocsis Sándor és Puskás Ferenc.
Másfél héttel az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése előtt nemzeti csapatunk Bécsben játszott barátságos mérkőzést. 1956. október 14-én az osztrákok elleni találkozón Czibor Zoltán, Puskás Ferenc és Kocsis Sándor is a magyar kezdőcsapatban tagja volt, – mint később kiderült karrierjük során utoljára. A mérkőzés 27. percében Puskás szerzett előnyt, majd a 65. percben Sándor Károly alakította ki a 2–0-s végeredményt. Puskás Ferenc keretbe foglalta pályafutását a magyar nemzeti csapatban, hiszen az utolsó válogatott mérkőzéséhez hasonlóan 1945. augusztus 20-án, az első meccsén is bevette az osztrákok kapuját. A három játékos a szabadságharc leverése után, 1957 elején látva az itthoni eseményeket, nem tért haza a Budapesti Honvéd dél-amerikai túrájáról, így egyikőjük sem játszhatott többet a magyar válogatottban.
Az 1956. október 14-i Ausztria – Magyarország (0–2) barátságos mérkőzés műsorfüzete. (Fotó: Puskás Intézet)
Barátságos mérkőzés, 1956. október 14.
AUSZTRIA – MAGYARORSZÁG 0–2 (0–1)
Bécs, Prater Stadion, 60 ezer néző vezette: Paul Wyssling (svájci)
MAGYARORSZÁG: Grosics Gyula – Kárpáti Béla, Börzsei János, Kotász Antal, Bozsik József, Berendy Pál, Sándor Károly, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor (Machos Ferenc, 21.), Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. Szövetségi kapitány: Bukovi Márton
Ausztria: Bruno Engelmeier – Rudolf Röckl, Walter Kollmann, Erich Hasenkopf, Karl Koller, Karl Giesser, Adalbert Kaubek, Theodor Wagner, Gerhard Hanappi, Otto Walzhofer, Walter Haummer (Ernst Foreth, 38.). Szövetségi kapitány: Josef Argauer
Gólszerzők: Puskás (27.), Sándor (65.)
A három játékos távozásával súlyos traumát szenvedett el a magyar labdarúgás. Czibor, Kocsis és Puskás 1949-től 1956-ig hárman együtt 196 (43, 68 és 85) válogatottságot számlálnak, s összesen 176 gólt szereztek. Puskás 85 találattal az első, Kocsis pedig a második 75 találattal a magyar labdarúgó-válogatott örök góllövőlistáján. Mindhárman oroszlánrészt vállaltak az 1952-es olimpiai aranyéremből, az 1953-as Európa-kupa-győzelemből, az „évszázad mérkőzésén” aratott diadalból, és az 1954-es világbajnoki ezüstéremből. A magyar válogatott góljait az olimpiai döntőben és vb-döntőben Czibor és Puskás jegyezte, míg a svájci vb gólkirálya Kocsis Sándor volt. A három legenda később Spanyolországban ejtette ámulatba a futballlvilágot. Négy évvel az elveszített berni finálé után, vagyis az 1958-as svédországi világbajnokságon már csak öten szerepeltek (Bozsik József, Budai II László, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, valamint Szojka Ferenc) a vb-ezüstérmes játékosok közül és Magyarország már a csoportból sem jutott tovább.
