A magyar labdarúgó-válogatott hetven éve játszott először hivatalos mérkőzést a Szovjetunióval.
Magyarország 1912. július 12-én lépett először pályára Moszkvában. A barátságos mérkőzésen válogatottunk fölényesen, 9–0-ra verte a cári Oroszországot, majd két nappal később, július 14-én még nagyobb győzelmet aratott, 12–0-ra diadalmaskodott. Ez utóbbi siker a magyar labdarúgó-válogatott történetének legnagyobb arányú győzelmének számít (az 1927-es Magyarország–Franciaország 13–1-es mérkőzéssel és az 1950-es Magyarország–Albánia 12–0-s találkozóval egyetemben.)
Az 1952. május 24-i Moszkva–Budapest (1–1) barátságos mérkőzés meccsfüzete (fotó: Puskás Intézet)
Az 1952. május 27-i Moszkva–Budapest (2–1) barátságos mérkőzés meccsfüzete (fotó: Puskás Intézet)
Hazánk a két kiütéses diadalt követően a történelemi változások miatt legközelebb csak 1993-ban játszott az orosz válogatottal, a Szovjetunió felbomlása után. Az I. világháború alatt megbukott a cárság, II. Miklós lemondott, a Romanov családot pedig kivégezték. Kitört a véres polgárháború az országban, amely közben a breszt-litovszki béke aláírása után vesztesként szállt ki az első világégésből. A polgárháborúból a bolsevikok kerültek ki győztesen, megalakult Szovjet-Oroszország, majd 1922-ben létrejött a kommunista Szovjetunió. Lenin halála után az országvezetője Joszif Sztálin lett. A szovjet labdarúgó-válogatott az 1952-es olimpiáig csak két (!) hivatalos mérkőzést játszott, 1924-ben Moszkvában 3–0-ra győzött Törökország ellen, majd az ankarai „visszavágón” 2–1-re nyert. Ezután nem hivatalos meccseket játszott a szovjet csapat, amely nem indult sem az 1936-os, sem az 1938-as világbajnokságon. A sztálini diktatúra válogatottja a II. világháború után az 1948-as londoni olimpián és 1950-es brazíliai vb-n sem vett részt. Aztán az a döntés született, hogy a Szovjetunió elindul az 1952-es helsinki olimpián. A tornát megelőzően a futballcsapat még mindig nem Szovjetunió, hanem Moszkva-válogatott néven játszott felkészülési mérkőzéseket. Magyarország, Budapest-válogatottként 1952. májusában két barátságos mérkőzést is játszott a szovjet fővárosban a Moszkva-válogatottal: 24-én 1–1-es döntetlen született, a magyar gólt Palotás Péter szerezte, három nappal később a szovjetek győztek 2–1-re, a gólunk Puskás Ferenc nevéhez fűződött. Ezeket a mérkőzéseket a 2000-es évekig nem ismerte el hivatalos válogatott meccsnek a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), ugyanakkor a játékosoknak beszámított a válogatottságai közé. (Miután az MLSZ hivatalos rangra emelte a találkozókat, tulajdonképpen „megszakad” az Aranycsapat 1950-től 1954-ig tartó 31-es veretlenségi sorozata. Érdekesség, hogy a szovjet labdarúgás történetében a két összecsapást soha nem tekintették hivatalos, országok közötti válogatott mérkőzésnek.)
Egy hónappal a forradalom és szabadságharc kitörése előtti, az 1956. szeptember 23-i Szovjetunió–Magyarország (0–1) barátságos mérkőzés meccsfüzete (fotó: Puskás Intézet)
A Szovjetunió elleni első magyar győztes gól szerzőjének, Czibor Zoltánnak a cigarettatárcája, melyet az 1956. szeptember 23-i Szovjetunió–Magyarország (0–1) barátságos mérkőzésen kapott (fotók: Puskás Intézet)
A Szovjetunió első meccsét hivatalosan a helsinki olimpia selejtezőjében játszotta Bulgária 2–1-es legyőzésekor. A szovjet csapat a következő körben a későbbi döntőssel, az ellenséggel, a „titóista” Jugoszláviával játszott. Sztálin és a jugoszláviai diktátor Josip Broz Tito szembenállása miatt óriási téttel bírt a mérkőzés. Jugoszlávia már 5–1-re vezetett, de a szovjetek 5–5-re mentették a meccset. Így következett az újrajátszás, amelyet a jugoszláv együttes nyert meg 3–1-re. A vereség után több játékost eltiltottak a válogatottól, Borisz Arkagyijev szövetségi kapitányt leváltották, a válogatott nem indulhatott el az 1954-es világbajnokságon, a jugoszlávok elleni vereségről pedig csak Sztálin halála után számoltak be az országban. Sőt a kommunista diktatúra válogatottja 1954. szeptember 8-ig nem játszott mérkőzést! Ekkor a Szovjetunió Moszkvában 7–0-ra verte Svédországot, majd 1954. szeptember 26-án az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes Magyarországot fogadta. Hazánk első hivatalos szovjetek elleni fellépésén 1–1-es döntetlen született, a magyar találatot Kocsis Sándor jegyezte. „Kocka” a futballtörténelem egyetlen aranylabdás kapusának, Lev Jasinnak talált be. (Ugyanezen a napon a Népstadionban a szovjet B-válogatott 3–0-ra verte a magyar B-válogatottat.) Napra pontosan majdnem egy évvel később szintén 1–1-es döntetlent játszott a válogatott a Népstadionban, majd 1956. szeptember 23-án, tehát egy hónappal forradalom kitörése előtt, Moszkvában Magyarország győzött 1–0-ra Czibor Zoltán góljával.
Válogatott barátságos mérkőzés, 1954. szeptember 26.
Moszkva, Dinamo Stadion, 54 ezer néző, v.: Arthur Ellis (angol)
SZOVJETUNIÓ – MAGYARORSZÁG 1–1 (1–0)
Magyarország: Grosics – Buzánszky, Várhidi P. (Kotász, 21.), Lantos – Bozsik, Szojka – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Fenyvesi. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv
Szovjetunió: Jasin – Tiscsenko, Basaskin, Szedov (B. Kuznyecov, 87.) – Vojnov, Netto – Tatusin, Gogoberidze, Szimonjan, Szalnyikov, A. Iljin. Szövetségi kapitány: Vaszilij Szokolov
Gólszerzők: Szalnyikov (14.), ill. Kocsis (59.)
Magyarország a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig összesen 22 mérkőzést játszott a kommunista diktatúrával, ezeken 4 magyar siker, 7 döntetlen és 11 szovjet győzelem született, a gólarány 37–21 oda. A szovjet válogatott 1956-tól 1990-ig számított rendszeres résztvevőnek a labdarúgótornákon. A vb-ken a legjobb szereplése a negyedik hely volt, amit az 1966-os angliai világversenyen ért el. A Szovjetunió 1960-ban megnyerte az első Európa-bajnokságot, 1964-ben, 1972-ben és 1988-ban ezüstérmes volt, míg 1968-ban negyedik helyen zárt. Az ötkarikás játékokon az első aranyérmét 1956-ban nyerte meg, miután a Melbourne-i olimpiától a forradalom és szabadságharc szovjet vérbefojtása után a címvédő magyar válogatott visszalépett. A második aranyérmet az 1988-as a szöuli olimpián gyűjtötte be, ezen kívül háromszor lett bronzérmes (1972, 1976, 1980)
(Borítókép: Grosics Gyula védése az 1954. szeptember 26-i Szovjetunió–Magyarország barátságos mérkőzésen, fotó: Puskás Intézet/Képes Sport I. évf., 20. szám, 1954. szeptember 28.)
