Ma nyolcvanhárom éves olimpiai bajnok kapusunk.
A kiváló hálóőr 1939. június 13-án látta meg a napvilágot Győrben. A Győri ETO-nál indult a pályafutása, majd 1959-ben igazolt a Vasashoz. Angyalföldön kétszer volt magyar bajnok (1960–1961-ben és 1961–1962-ben) és egyszer nyert Közép-európai-kupát (1962-ben). Szentmihályi 1965-ben került Újpestre. A lila-fehér gárdával hatszor örülhetett magyar bajnoki címnek (1969-ben, 1970 tavaszán, 1970–1971-ben, 1971–1972-ben, 1972–1973-ben és 1973–1974-ben), valamint kétszer volt kupagyőztes (1969-ben és 1970-ben).
Szentmihályi Antal 1961 és 1969 között 31 alkalommal őrizte a magyar válogatott kapuját. 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmes volt, sőt a tokiói ötkarikás játékokon aranyérmet nyert az olimpiai válogatottal.
1974-es visszavonulását követően szakvezetőként vállalt szerepet. Dolgozott Székesfehérváron, Tatabányán, az MTK-nál, a BVSC-nél, Kecskeméten, Diósgyőrben, külföldön pedig Kuvaitban és a Maldív-szigeteken irányított csapatokat.
Isten éltesse, Szentmihályi Antalt!
(A borítóképen Szentmihályi Antal Maldív-szigeteki edzői igazolványa.)