Száz éve született a magyar FIFA-játékvezető.
Emsberger Gyula 1924. szeptember 22-én Felsőgallán látta meg a napvilágot, a település napjainkban Tatabányához tartozik. Emsberger fiatalon asztaliteniszezett, focizott és kézilabdázott, igazolt labdarúgója volt a Tatabányának, de egy lábtörés miatt fel kellett hagynia a futballal.
Emsberger Gyula tatabányai igazolványa (fotó: Puskás Intézet)
A játékvezetői vizsgát 1947-ben tette le. Az első élvonalbeli bajnokiját 1957. április 14-én fújta, a Szombathelyi Haladás–Csepel (0–1) mérkőzést. Pályafutása során 166 NB I-es meccsen dirigált, utoljára 1974. november 30-án az MTK–Bp. Honvéd (0–1) találkozón. Vezetett bajnokikat a másodosztályban is, valamint 1967-ben rábízták az 1965–1966-os magyar kupa-döntő második, megismételt mérkőzését, a Rába ETO–Ferencváros (3–2) finálét.
Horváth Lajos, Gere Gyula és Emsberger Gyula játékvezetői hármas az 1964. május 10-i Svájc–Olaszország (1–3 barátságos mérkőzésen (fotó: Puskás Intézet/Gere-hagyaték)
Emsberger Gyula játékvezető-asszisztensi zászlója (fotó: Puskás Intézet)
A nemzetközi kupaporondon is számos mérkőzést dirigált, kapott feladatot a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK), ahol többek között az FC Barcelona, vagy az Internazionale meccseit vezette. A Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) 1973. április 11-én a Leeds United–Hajduk Split (1–0) elődöntő odavágójat vezényelte le. Emsberger Gyula „természetesen” a Vásárvárosok Kupájában, majd az UEFA-kupában is fújta a sípot. 1971. december 28-án az Interkontinentális Kupa-döntő második felvonása előtt sorsolással dőlt el, hogy nem ő lesz a játékvezető, hanem partjelzőként kell bizonyítania. (A találkozót az uruguayi Nacional nyerte 2–1-re Puskás Ferenc görög csapata, a Panathinaikosz ellen, így trófea Montevideóba került.)
Emsberger Gyula FIFA-játékvezetőként (fotó: Puskás Intézet)
Emsberger Gyula játékvezetői porcelánszobra, amelyet az 1965. május 16-i Szovjetunió–Ausztria (0–0) barátságos mérkőzés után kapott.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezető Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, az engedélyét 1966-ban kapta meg a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségtől (FIFA). Ezt követően 1974-ig működött közre nemzetközi válogatott találkozókon. Vezetett világ- és Európa-bajnoki selejtezőket, 1970-ben a mexikói világbajnokságon ő volt az egyik asszisztens a Brazília–Peru (4–2) negyeddöntőben, majd négy évvel később a nyugat-németországi vb-n két mérkőzésen szintén asszisztensi feladatokkal bízták meg. Emsberger sípszavával – Ausztrália kivételével – minden földrészen kezdődött mérkőzés. A nemzetközi játékvezetéstől 1974. december 28-án a Málta–NSZK (0–1) Eb-selejtezőn búcsúzott.
Emsberger Gyula játékvezetői versenybírói igazolványa (fotó: Puskás Intézet)
Emsberger Gyula játékvezető ellenőri igazolványa (fotó: Puskás Intézet)
Emsberger Gyula 1975 és 979 között a tatabányai futballcsapat technikai vezetője volt. Az aktív játékvezetői pályafutását befejezése után a Komárom megyei játékvezető bizottságának volt az elnöke, valamint az MLSZ játékvezetői ellenőreként dolgozott. Emsberger Gyula 86 éves korában, 2011. március 6-án hunyt el Tatabányán.
