A nemzeti összetartozás napján a kommunizmus áldozatára, a magyar válogatott labdarúgóra, Szűcs Sándorra emlékezünk.
Szűcs Sándor 1951. november 23-án Szolnokon született. A Szolnok MÁV SE játékosaként még 17.születésnapja előtt, 1940. augusztus 25-én mutatkozott be az NB I-ben a Kispest ellen 1–0-ra megnyert idegenbeli bajnokin. A szolnoki csapattal 1941-ben Magyar Kupát nyert – Szűcsék a Salgótarjáni BTC-t verték 3–0-ra a döntőben. 1945-ben igazolt Újpestre, ahol háromszor volt magyar bajnok (1945 tavaszán, 1945–1946, 1946–1947).
Szűcs Sándor 1945-ös bajnoki aranyérme (fotó: Puskás Intézet)
Szűcs Sándor a magyar labdarúgó-válogatottban 1941 és 1949 között 19 mérkőzésen szerepelt – 7 találkozón Puskás Ferenccel közösen. A nemzeti együttesben a Jugoszlávia elleni 1–1-es barátságos mérkőzésen, 18 esztendősen kapott lehetőséget. 1947-ben Balkán-kupa-győztes volt a nemzeti csapattal, valamint 1948. április 21-én pályára lépett az 1948–1953-as Európa-kupában, a Svájc ellen 7–4-re megnyert mérkőzésen. Így ő is részese volt az Európa-kupa-sikernek.
Szűcs Sándor Balkán-kupa aranyérme (fotók: Puskás Intézet)
Szűcs Sándor 1948-ban ismerkedett meg Kovács Erzsi énekesnővel. A futballistának volt felesége, ezért a kommunista vezetés nem nézte jó szemmel az újdonsült pár kapcsolatát. A szerelmesek az egyre fokozódó fenyegetések hatására sem szakítottak egymással, s úgy döntöttek, hogy embercsempész segítségével külföldre szöknek titokban. A terv azonban nem sikerült. Az embercsempész, aki az Államvédelmi Hatóság ügynöke volt, 1951. március 6-án lebuktatta a nyugatra igyekvő négyfős társaságot. Szűcs Sándor és Kovács Erzsi büntetőperét gyorsított eljárásban tárgyalta a Budapesti Katonai Törvényszék. A vádlottakon és a bírákon kívül senki sem mehetett be a terembe. Szűcséknek volt ugyan kirendelt védőjük, de egyszer sem beszélhettek vele. Szűcs Sándort 1951. május 26-án halálra ítélték. Az embercsempész jelentésében az szerepelt, hogy Szűcs Sándor azért vitte magával rendőrségi szolgálati fegyverét, hogy lebukás esetén használja azt. Kovács Erzsi visszaemlékezése szerint az ÁVH-ügynök vette rá a sportolót, hogy vigye a fegyvert magával. Ez súlyosbító körülménynek számított a per során, mégpedig egy szigorúan titkos minősítésű törvényerejű rendelet alapján. Az 1950. évi 26. sz. titkos törvényerejű rendeletet értelmében a fegyveres testületek tagjai a fegyveres disszidálásért életfogytiglani börtönnel, kiemelt esetben halálbüntetéssel sújthatók. Puskás Ferenc, Bozsik József és Szűcs újpesti csapattársa, Szusza Ferenc hiába keresték fel és kértek kegyelmet Farkas Mihály honvédelmi minisztertől, addigra az ítéletet, 1951. június 4-én végrehajtották. A kommunista vezetés példát statuált Szűcs Sándorral, hogy magyar futballista ne próbálkozzon tiltott határátlépéssel.
