Az „Öreg”, vagyis Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat legendás játékosa, 1922. március 3–án Budapesten született. Hagyatékának egy része a Puskás Intézetben található.
Hidegkuti Nándor tizenkét éves korában Óbudán, az Újlaki FC-ben kezdett focizni, majd 1940-től a Gázművekhez igazolt, ahol három évig játszott. 1943 és 1946 között az Elektromos FC-ben szerepelt, illetve a Herminamezei AC játékosa volt. Innen igazolta le 1947-ben az MTK. A budapesti kék-fehéreknél tizenegy év alatt háromszor volt bajnok, 302 mérkőzésen 202 gólt rúgott.A válogatottban 1945 és 1958 között hatvankilenc mérkőzésen szerepelt és harminckilenc gólt szerzett.
Hidegkuti Nándor válogatott mezén viselt felvarrója (Hidegkuti hagyaték/ Puskás Intézet)
Első válogatott fellépésére így emlékezett: „1945. szeptember 30-án kiballagtam az Üllői útra, ahol a románokkal mérkőztünk. Kíváncsi voltam a mieinkre. És mit ad Isten, azonnal az öltözőbe küldtek. Gallowich Tibi bácsi röviden közölte, hogy Szusza Feri sérült, én állok be a helyére. Az utcáról lettem válogatott. Két góllal tettem le a névjegyemet, amúgy hét kettő lett a javunkra."
Az „Öreg” a válogatott mezében küzd a pályán (Hidegkuti hagyaték/ Puskás Intézet)
Az Aranycsapattal 1952-ben olimpiai bajnokságot, 1953-ban Európa-kupát nyert. A londoni 6-3 alkalmával három gólt szerzett, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmes lett.
Huszonhat év edzősködése alatt dolgozott Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Egyiptomban és az Arab Emírségekben is. Legnagyobb sikerét a Fiorentinával érte el, amellyel megnyerte az olasz kupát és a KEK-et. A Győrrel magyar bajnok, a Kairó Nationallal ötszörös egyiptomi bajnok lett. 2002–ben az MTK Budapest FC, tisztelegve a kiváló labdarúgó előtt, Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezte el a stadionját.
