110 éve született a világbajnoki ezüstérmes kiválóság.
Kalocsay Géza 1913. május 30-án a Magyar Királysághoz tartozó Beregszászon látta meg a napvilágot. A trianoni békediktátum miatt 1920-ban Beregszászt Csehszlovákiához csatolták. Kalocsay, aki pedig a szülővárosában kezdett futballozni, 1932-ben a Sparta Praha gárdájához került. 1934-ben ezüstérmes volt a csehszlovák válogatottal az olaszországi világbajnokságon. Öt prágai év és egy csehszlovák bajnoki cím után két esztendőt Franciaországban kergette a labdát, majd 1939-ben Kispestre igazolt. Itt Puskás Ferenc édesapja, idősebb Puskás Ferenc volt a vezetőedzője. 1940-ben a Ferencvárosi TC-hez szerződött, a zöld-fehér klubbal magyar bajnokságot nyert. Ezután Újpestre tette át a székhelyét, itt bajnoki ezüstéremmel bővítette éremkollekcióját. Kalocsay 1940-ben két mérkőzésen szerepelt a magyar válogatottban is.
Kalocsay Géza MLSZ-es belépője a Népstadionba. (Fotó: Puskás Intézet)
Kalocsay Géza a labdarúgás mellett nem feledkezett meg a tanulásról sem, a prágai Károly Egyetem jogtudományi karának hallgatója volt, két doktorátusa közül az államtudományit Szegeden, a jogit később Pécsen szerezte meg. Visszavonulása után edzőként dolgozott, Magyarországon irányította többek között a Ferencvárost, a Videotont és az MTK-t. Külföldön vállalt munkát Algériában, Belgiumban, Egyiptomban, Jugoszláviában, Lengyelországban és Pakisztánban. Kalocsay nyert edzői karrierje során belga, egyiptomi és lengyel bajnokságot is, valamint 1954-ben Sebes Gusztáv tanácsadója volt a válogatottnál, a világbajnokságon.
NÉVJEGY: KALOCSAY GÉZA
Született: 1913. május 30., Beregszász
Elhunyt: 2008. szeptember 26., Budapest
Posztja: támadó
Válogatottság/gól: 3/– (1933–1935, Csehszlovákia), 2/– (1940, Magyarország)
Klubjai játékosként: Beregszász (1929–1932), Sparta Praha (csehszlovák, 1932–1937), Lille (francia, 1937–1939), Kispest (1939–1940), Ferencváros (1940–1941), Újpest (1941–1943), Ungvári AC (1943–1945), Szentlőrinci AC (1947)
Sikerei játékosként: világbajnoki ezüstérmes (1934), Közép-európai Kupa-győztes (1935), magyar bajnok (1941), csehszlovák bajnok (1936)
Csapatai edzőként: Nyíregyházi MaDISz (1946–1949), Pápai Perutz (1949–1952), Debreceni Lokomotív (1952–1953), Szegedi Honvéd (1953), Vasas Izzó (1954–1955), Pécsi Dózsa (1956), Partizan Beograd (jugoszláv, 1957–1959), Standard Liege (belga, 1959–1961), Újpest (1961–1962), Nyíregyháza (1964), Algéria (pályaedző, 1964–1965), Górnik Zabrze (lengyel, 1966–1969), Ferencváros (1970), Videoton (1971–1972), MTK-VM (1972–1974), Pakisztán (pályaedző, 1974–1975; szövetségi kapitány, 1975–1976; pályaedző, 1977–1980), al-Ahli (egyiptomi, 1980–1982)
Kiemelkedő eredményei edzőként: Kupagyőztesek Európa-kupája-elődöntős (1962), belga bajnok (1961), lengyel bajnok (1967), egyiptomi bajnok (1981), 2-szeres lengyel kupa-győztes (1968, 1969), jugoszláv kupa-győztes (1957), egyiptomi kupa-győztes (1981)
(A borítóképen Kalocsay Géza /balra/ az egyiptomi al-Ahli vezetőedzőjeként és Puskás Ferenc /jobbra/ a szintén egyiptomi al-Maszri vezetőedzőjeként beszélget.)
