1895. december 19-én alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB).
126 éve Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet (NTE) Szentkirályi utcai tanácstermében alakult meg a MOB, Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság néven. A szervezet első elnöke Berzeviczy Albert (NTE-elnök, későbbi kultuszminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke) volt. Hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd, aki a 1896-ban két aranyérmet is nyert Athénban. Magyarország a téli és a nyári olimpiákon eddig 522 érmet gyűjtött: 183 aranyérmet, 158 ezüstérmet és 181 bronzéremet.
Puskás Ferenc 1952-es olimpiai aranyérme. (Fotó: Puskás Intézet)
A labdarúgás 1900 óta számít olimpiai sportágnak, eddig 30 olimpián szerepelt a futball a programok között. Hazánk a legeredményesebb futballnemzetnek számít az újkori olimpiák történetében, hiszen háromszor nyert aranyérmet (1952, 1964, 1968), illetve egyszer-egyszer volt második (1972) és harmadik (1960).
Puskás Ferenc Magyar Olimpiai Bizottság posztumusz-különdíja. (Fotó: Puskás Intézet)
Az első labdarúgó aranyérmünket Puskás Ferencék nyert 1952-ben a helsinki olimpián, miután döntőben 2–0-ra legyőzték Jugoszláviát. Az Aranycsapat kiválóságát 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezüst fokozatú érdemrenddel tüntette ki. Húsz évvel később pedig Puskás megkapta a MOB posztumusz-különdíját is. Ezt a Puskás Intézet vette át a magyar világsztár nevében, a kitüntetést jelenleg a kőszegi kiállításunkon tekinthető meg.
(A borítóképen a magyar válogatott tagjai az 1952-es olimpia negyeddöntőjében, az Olaszország elleni mérkőzésen, fotó: Puskás Intézet.)
