A magyar labdarúgó-válogatott hetven éve először győzött története során dél-amerikai válogatott ellen.
Az Aranycsapat Dél-Korea – vb-rekordot jelentő – 9–0-s kiütésével és az NSZK 8–3-s legyőzésével csoportgyőztesként jutott tovább a második csoportból az egyenes kiesés szakaszba. Magyarország 1954. június 27-én a legjobb nyolc között Brazíliával találkozott.
Lóránt Gyula emlékéreme az 1954. június 27-i Magyarország–Brazília vb-negyeddöntőről (fotók: Puskás Intézet/Lóránt)
Svájc előtt az 1950-es világbajnokságot Brazíliában rendezték. A házigazdák megnyerték a csoportjukat (Mexikó 4–0, Svájc 2–2, Jugoszlávia 2–0) így pedig jogot szereztek, hogy részt vegyenek a csoportgyőztesek körmérkőzésein. Esélyeshez méltóan 7–1-re legyőzték Svédországot, majd 6–1-re verték Spanyolországot. Ezzel Brazíliának a legendás Marcana Stadionban Uruguay ellen elég lett volna egy döntetlen a vb-aranyéremhez, de meglepetésre az „uruk” 2–1-re diadalmaskodtak. A „Maracanazo” súlyos traumának számít a brazil labdarúgó-válogatott történetében, a hazai pályán elbukott világbajnoki cím után volt, aki a stadionban lett öngyilkos, míg a válogatott tagjait a szurkolók meg akarták lincselni. A „Selecao” négy évvel az események után ismét kijutott a világbajnokságra, miután a selejtezőben Chilét idegenben 2–0-ra, Rio de Janeiróban pedig 1–0-ra verte, míg Paraguayban 1–0-ra nyert, hazai pályán 4–1-re diadalmaskodott szomszédja ellen.
Belépőjegy az 1954. június 27-i Magyarország–Brazília vb-negyeddöntőre (fotó: Puskás Intézet/Lóránt)
Fotó: Puskás Intézet
Brazília az 1954-es vb 1. csoportjában Mexikót 5–0-ra intézte el Pinga duplájával, Baltazar, Didi és Julinho góljaival, majd Jugoszláviával szemben 1–1-es döntetlent ért el hála Didi találatának. Így a pontazonosság miatt sorsolással dőlt el, hogy Brazília nyeri a csoport, míg Jugoszlávia a második helyen zár (a szabályok értelmében a csoportelsőségről sorsolás döntött, a csoportmásodik helyről pedig mérkőzés). Ezzel a magyar válogatott elé a futball történetében először sodort az élet dél-amerikai ellenfélet, amely ekkor még „csak” egy-egy vb-ezüst- (1950) és bronzéremmel (1938) rendelkezett.
Meccsjelentek az 1954. június 27-i Magyarország–Brazília vb-negyeddöntőről (fotók: Puskás Intézet)
Sebes Gusztáv magyar szövetségi kapitánynak csupán egy helyen kellett változtatnia az előző mérkőzéshez képest. Puskás Ferencet lerúgták az NSZK elleni meccsen, ezért sérülés miatt nem játszhatott Brazília ellen, a helyére Tóth Mihály ugrott be. Remekül kezdődött a magyarok számára a mérkőzés: a 4. percben Czibor Zoltán lövése lepattant a kapusról, a kipattanót Hidegkuti Nándor közelről a bal felső léc alá vágta (1–0). Öt perc múlva a csapatkapitány Bozsik József tette a labdát Hidegkuti el, aki átemelte Kocsis Sándornak, aki jó ütemben az ötös bal sarkáról a hálóba fejelt (2–0).
Meccsjelentek az 1954. június 27-i Magyarország–Brazília vb-negyeddöntőről (fotók: Puskás Intézet)
A 18. percben a tizenhatoson belüli szabálytalanság miatt megítélt tizenegyest a braziloktól Djalma Santos értékesítette (2–1). A második félidőben aztán a magyarok kaptak büntetőt, amelyből Lantos Mihály szerezte meg a harmadik magyar gólt (3–1). 67. percben Didi szöktette a baloldalon Julinhót, aki a tizenhatos sarkáról lőtt védhetetlenül a magyar kapuba (3–2). Nem sokkal később Nilton Santos belerúgott Bozsikba, aki ezért megfenyegette a brazil játékost, a játékvezető mindkettőjüket kiállította. A feszült mérkőzés végén Hidegkuti indította remek ütemben Czibort, akinek aztán a beadását Kocsis az elmozduló kapus mellett nyolc méterről a jobb alsóba csúsztatta (4–2). A gólt követően Humberto megrúgta Buzánszky Jenőt, ezért az angol játékvezető Arthur Ellis őt is leküldte a pályáról.
A „berni csatából”, vagyis az 1954. június 27-i Magyarország–Brazília vb-negyeddöntő utáni balhéból „zsákmányolt” futballcipő (fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
A lefújás után óriási balhé tört ki, amelyről a Népsport 1954. június 28-i (128.) száma így tudósított: „Amikor a játékvezető lefújta a mérkőzést, a magyar játékosok boldogan ölelgették, csókolgatták egymást, örültek, hogy bejutottak az elődöntőbe. Elkövették azonban azt a hibát, hogy a brazil csapat után röviddel bevonultak ők is az öltözőbe, noha többen kiabáltak nekik, hogy várjanak. A brazil játékosok, teljesen elvesztve józan ítélőképességüket, megtámadták a magyar játékosokat, leírhatatlan verekedésbe kezdtek, s a magyar játékosok segítségét siető svájci rendőröknek is nekiestek. A rendet csak igen nehezen lehetett helyreállítani. A rendőrség ezután kordont vont az öltöző köré a folyosókra, úgy, hogy senki az öltözőkbe be nem juthatott. A folyosókon lévő szakemberek, újságírók a legnagyobb felháborodással beszéltek erről az utójátékról és több jóérzésű brazil újságíró is szégyenkezve fejezte ki sajnálatát a történtek felett. E pillanatban csak remélni tudjuk, hogy a játékosoknak nem történt a váratlan „utómérkőzés” következtében komolyabb bántódásuk.” Az anekdota szerint Pelé az édesapjával hallgatta rádión a mérkőzést, a brazilok kiesése miatt Pelé apja sírva fakadt, akit a fia azzal próbált vigasztalni, hogy a következő világbajnokságon majd Ő megnyeri az első vb-aranyérmet Brazíliának.
1954-es világbajnokság, negyeddöntő, 1954. június 27.
Bern, Wankdorf Stadion, 60 000 néző. Vezette: Arthur Ellis (angol)
MAGYARORSZÁG – BRAZÍLIA 4–2 (2–1)
Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Tóth II, Kocsis, Hidegkuti, Czibor, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv
Brazília: Castilho – Djalma Santos, Pinheiro, Nilton Santos – Brandãozinho, Bauer – Julinho, Humberto, Índio, Didi, Maurinho. Szövetségi kapitány: Zezé Moreira
Gólszerzők: Hidegkuti (4.), Kocsis (9., 88.), Lantos (60. – tizenegyesből), ill. Djalma Santos (18. – tizenegyesből), Julinho (67.)
Kiállítva: Bozsik (71.), ill. Nilton Santos (71.), Humberto (88.)
(Borítókép: Hidegkuti Nándor megszerzi az első magyar gólt Brazília ellen a vb-negyeddöntőben)
