Sebes Gusztáv 75 évvel ezelőtt mutatkozott be magyar szövetségi kapitányként.
A játékosként egyszeres válogatott Sebes Gusztáv már a pályafutása végén tudatosan készült az edzői pályára.1938-ban letette az edzői vizsgát, majd 1940-ben a Szentlőrinci AC trénere lett. A második világháború után, a magyar labdarúgás újjászervezésekor a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Edzői Testületének elnökévé választották, és szövetségi edzőnek, Gallowich Tibor szövetségi kapitány segítőjévé nevezték ki. Gallowich 1948 nyarán távozott a válogatott éléről, feladatait az esztendő végéig, vagyis négy mérkőzés erejéig háromtagú válogató bizottság látta el. A bizottság tagjai Kléber Gábor, Mandik Béla és Sebes Gusztáv volt. Utóbbit 1949. január 6-án bízta meg az MLSZ vezetősége egyedüli kapitányként. Sebes 75 éve, azaz 1949. április 10-én mutatkozott be szövetségi kapitányként.
Sebes Gusztáv emlékérme az 1949. április 10-i Csehszlovákia–Magyarország Európa-kupa-mérkőzésről (fotók: Puskás Intézet/Sebes-hagyaték)
Sebes Gusztáv az első megmérettetése előtt három edzőmérkőzésen vezette győzelemre a magyar válogatottat (március 23-án Csepeli MTK–Magyarország 4–5; március 30-án Dorogi AC–Magyarország 1–10; április 6-án Tatabányai SC–Magyarország 1–6). Azonban a szakember hivatalos debütálása egyaltalán nem sikerült jól, hiszen Magyarország Prágában meglepetésre 5–2-es vereséget szenvedett Csehszlovákiától az 1948–1953-as Európa-kupa keretei között. Így az előző év utolsó mérkőzése után az 1949-es esztendő első találkozóját is elveszítette hazánk. A prágai meccsen „stílszerűen” Puskás Ferenc lőtte a „Sebes-korszak” első magyar gólját tizenegyesből a 61. percben, míg a második találatot a csapatkapitány Szusza Ferenc szerezte.
Sebes Gusztáv így vall Örömök és csalódások című önéletrajzi könyvében. (Fotók: Puskás Intézet/Sebes-hagyaték)
1949. április 10., Európa-kupa 1948–1953
Prága, Great Strahov Stadion, 55 ezer néző, v.: Maksymilian Schneider (lengyel)
Csehszlovákia – Magyarország 5–2 (1–0)
Csehszlovákia: Moravek – Kocourek, Rubas, Trnka (Hanke, 30.) – Pokorny, Marko – Pazicky, Hlavacek, Simanszky, Bican, Preis. Szövetségi kapitány: Stefan Cambal
Magyarország: Turai István – Rudas Ferenc, Börzsei János, Balogh Sándor – Bozsik József, Zakariás József – Sándor Károly, Szusza Ferenc, Deák Ferenc, Puskás Ferenc, Szilágyi Gyula. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv
Gólszerzők: Preis (43.), Simanszky (58.), Hlavácek (63., 66.), Pazicky (71.), ill. Puskás (61. – tizenegyesből), Szusza (78.)
Kiállítva: Deák (85.)
Három héttel a prágai vereség után a május elsejei felvonuláson Kocsis Sándor, Budai II László és Puskás Ferenc. 1949. május 8-án mind a hárman kezdtek Sebes első hazai fellépésén, az Ausztria elleni Európa-kupa-mérkőzésen. Az összecsapás 6–1-es magyar diadallal zárult, Puskás mesterhármast jegyzett, Kocsis is betalált, míg Budai II és Czibor Zoltán debütáltak a válogatottban. (Fotó: Puskás Intézet/Puskás-hagyaték)
Sebes Gusztáv fogadkozott, hogy a nehéz kezdés után jó folytatás következik. Az osztrákok kiütése után az évben nem szenvedett vereséget a magyar csapat sőt, 1950. április 30-án visszavágott Csehszlovákiának, miután 5–0-ra győzött a Megyeri úton barátságos mérkőzésen.
Sebes Gusztáv a válogatott játékosaitól (1949–1954) kapott ajándéka (fotók: Puskás Intézet/Sebes-hagyaték)
Sebessel 1952-ben olimpiai bajnok lett a magyar válogatott Helsinkiben, majd az 1948 és 1953 között zajló Európa-kupában is diadalmaskodott. Ezután 1953. november 25-én az „évszázad mérkőzésén” 6–3-ra legyőzte Angliát a Wembley Stadionban, ahol az angolok 90 éve nem veszítettek meccset – brit-szigeteki válogatottakat nem számítva. 1954-ben aztán ezüstéremmel tért haza a svájci világbajnokságról. A berni vb-döntőben az esélytelenebbnek tartott NSZK válogatottja 3–2-re legyőzte a mieinket. A vereség után Sebes Gusztáv nem mondott le, de helyzete megrendült, hiába nyerte továbbra is a mérkőzéseket a válogatottal.
Sebes Gusztáv Puskás Ferenccel és Gellér Sándorral a pályaudvaron (fotó: Puskás Intézet/Sebes-hagyaték)
Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Bozsik József, Gellér Sándor és Sebes Gusztáv (fotó: Puskás Intézet/Bozsik-hagyaték)
Mándi Gyula (balról a második) és Sebes Gusztáv (balról a harmadik) az 1954. október 10-i Magyarország–Svájc (3–0) barátságos mérkőzésen a kispadon. (Fotó: Puskás Intézet)
Fotó: Puskás Intézet/Gellér-hagyaték
A türelem 1956 nyaráig tartott, miután hazánk két döntetlen mellett háromszor is vereséget szenvedett az MLSZ vezetősége július elején felmentette Sebest. Helyette Bukovi Mártont nevezték ki. Érdekesség, hogy Sebes Gusztáv utolsó mérkőzésén 1956. június 9-én Lisszabonban Magyarország korábbi kormányzója, Horthy Miklós a helyszínen szurkolt a magyaroknak. (Válogatottunk 2–2-es döntetlent játszott Portugáliával, illetve ez volt Palotás Péter és Lantos Mihály utolsó fellépése a nemzeti csapatban.) Sebes Gusztáv 1949-től 1956-ig 69 mérkőzésen irányította a magyar válogatottat. Ezzel a meccsszámmal Baróti Lajos mögött második a magyar szövetségi kapitányok örökranglistáján. A mérlege 50 győzelem 12 vereség és csupán 7 vereség volt a magyar kispadon. (Baróti mérlege: 117 mérkőzésen 69 siker, 27 döntetlen, 28 vereség).
(Borítókép: Sebes-hagyaték)
