Bozsik József ötven éve szövetségi kapitányként vezette csatába a magyar labdarúgó-válogatottat.
Magyarország az 1970-es és az 1974-es világbajnokságra sem jutott ki. Ezért 1974. június 24-én a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökségének a javaslatára az Országos Testnevelési Tanács (OTSH) felmentette tisztségéből Illovszky Rudolfot, aki 1971-től volt szövetségi kapitány. Az olimpiai ezüstérmes és Európa-bajnoki negyedik szakember helyére Bozsik Józsefet nevezték ki. Az Aranycsapat korábbi kiválósága játékosként 1947 és 1962 között 101 mérkőzésen 11 gólt szerzett címeres mezben. 1947-ben Balkán-kupát, 1952-ben olimpiát, 1953-ban Európa-kupát, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmet nyert a magyar válogatottal.
Bozsik József játékosként és az Aranycsapat szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv
Bozsik József az edzői képesítést már a játékos-pályafutása végén megszerezte. A szövetségi kapitányi megbízatása előtt 1963-tól 1964-ig a Budapesti Honvéd szakosztályvezetője volt, majd 1966-tól 1967-ig a csapat vezetőedzőjeként dolgozott. Az 1966-os idényben hatodik helyen végzett a csapattal, mindössze egyetlen ponttal lemaradva a dobogóról. Az 1967-es bajnoki esztendő befejezése előtt Bozsikot korábbi csapattársa, Babolcsay György váltotta a kispadon.
Bozsik József edzői bizonyítványa (fotó: Puskás Intézet/Bozsik-hagyaték)
Bozsik József 1967-es edzésnaplója (fotók: Puskás Intézet/Bozsik-hagyaték)
Az MLSZ-nél négyéves ciklusban gondolkodtak Bozsikkal a nemzeti együttes élén, segítőjének a válogatott csapattársát, az Újpesti Dózsa vezetőedzőjét, Várhidi Pált kapta. A legenda terve az volt, hogy fiatalít és az 1974 májusában U23-as Európa-bajnokságot nyert korosztályos magyar válogatottból is beépít játékosokat. Ennek megfelelően Bozsik Cucu az első meccsén szövetségi kapitányként két újoncnak: Becsei Józsefnek és Nagy III Jánosnak szavazott bizalmat. Az előbbinek az 1974. szeptember 28-i Ausztria–Magyarország barátságos mérkőzés volt az egyetlen válogatottsága. Sajnos az 1–0-ra elveszített bécsi meccs – amely a nemzeti csapatunk történetének 487. hivatalos mérkőzése volt – után nem sokkal kiderült, hogy Bozsik Józsefnek is csupán egy találkozó jutott magyar szövetségi kapitányként. 1974 október elején szívpanaszokkal a Tétényi úti kórházba vitték, ahol infarktust állapítottak meg nála. A legenda a romló egészségi állapota miatt hosszútávra nem tudta vállalni a munkát, ezért az október 13-i Luxemburg–Magyarország (2–4) Európa-bajnoki selejtezőn már Moór Ede ült a magyar kispadon. Bozsik József már nem élhette meg az 1978-as világbajnokságot, amelyre célja volt, hogy két kudarc után kijuttassa a magyar válogatottat. Alig néhány nappal az Argentína–Magyarország vb-csoportmérkőzés előtt, május 31-én hunyt el.
Válogatott barátságos mérkőzés, 1974. szeptember 28.
Ausztria–Magyarország 1–0 (1–0)
Bécs, Práter stadion, 36 000 néző. V: Walter Hungerbühler (svájci)
Ausztria: Maurer – Kircher, Hof, Pajenk, Kriess – Hattenberger, Hasil, Starek – Stering, Krankl, Köglberger. Szövetségi kapitány: Leopold Šťastný
Magyarország: Mészáros F. – Nagy III, Harsányi, Horváth L., Kántor – Fazekas, Karsai, Póczik (Török P., 46.) – Fekete L., Kozma, Becsei. Szövetségi kapitány: Bozsik József
G: Krankl (16.)
Bozsik József és fia, Bozsik Péter labdáznak a kertben (fotó: Puskás Intézet/Bozsik-hagyaték)
Johan Cruyff, Bozsik Péter és Bozsik József (fotó: Puskás Intézet/Bozsik-hagyaték)
Bozsik József fia, Bozsik Péter 2006-ban szintén magyar szövetségi kapitány volt. A kettősük mindmáig az egyetlen apa-fiú páros a magyar labdarúgás történetében, akik elfoglalták a válogatott kispadját. Bozsik Péter a nemzeti együttest hét mérkőzésen irányította, 2006. augusztus 16-án édesapja egykori ellenfelével, Ausztriával csapott össze. A linzi barátságos mérkőzésen 2–1-re győzött Magyarország a vezetésével. „Édesapám másként gondolkodott a labdarúgásról, mint az akkori hazai futballszakma. A visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, rengeteg mérkőzésre kilátogatott, napra kész volt mindenből. Edzőként nem dolgozott sokáig, leszámítva a kispesti időszakot, de játékosként hihetetlen intelligenciával bírt a pályán. A kinevezésekor talán sokan meglepődtek, én még tizenhárom éves voltam ekkor, így csak később mesélték, hogy Kutas István, az MLSZ akkori elnöke édesapám meglátásait akarta kamatoztatni a válogatottnál. Mindig megkövetelte a fegyelmet és sosem tudta elviselni a sztárjátékosok allűrjeit, ettől függetlenül mindenki tisztelte őt edzőként. Mivel lemaradtunk két világbajnokságról, fiatalítani akartak a válogatottnál. Ezért őt bízták meg, hogy fektesse le az új csapat alapjait, neki ez testhezálló feladatnak bizonyult, hiszen kedvelte a fiatal tehetségeket. Sajnálom, hogy csak egy mérkőzésen ülhetett a kispadon. 2006-ban aztán engem is kineveztek a nemzeti csapat élére. Játékosként sosem tudtam a közelébe kerülni, de így legalább edzőként a nyomdokaiba léphettem. Az osztrákok elleni meccsünkön már a Himnusz alatt átfutott az agyamon, hogy édesapám is szövetségi kapitányként, Ausztria ellen hallgatta a Himnuszt. Ez nagyon különleges, megható és egyben felemelő pillanat volt számomra. Azt gondolom, hogy bármelyik sportágban az egyik legnagyobb megtiszteltetésnek számít, ha a válogatottnak vagy a szövetségi kapitánya. Örülök, hogy akkor megnyertük a mérkőzést Ausztriában” – mondta a Puskás Intézet honlapjának a 2001–2002-es idényben a Zalaegerszeggel magyar bajnokságot nyert Bozsik Péter. A fia, Bozsik József, aki nagypapájáról kapta a nevét, szintén edzőként dolgozik, jelenleg a szlovén első osztályú Nafta Lendava vezetőedzője.
